Fideszhez közeli vállalkozó érdekeltségétől 4,4 milliárdért megvásárolt telek, tömegközlekedéssel nehéz megközelíthetőség – így épül a kerületbe tervezett szuperkórház. Pontosabban még nem is épül, de pénzt már bőven költöttek rá.
A Dél-Budára tervezett szuperkórház ötlete már hosszú évekre nyúlik vissza, a helyszín kiválasztásával is megbízott munkacsoport a Szent Imre Kórház komplex kibővítését javasolta eredetileg. Az Index korábbi cikke szerint végül kormányzati szinten átnyúltak a fejük felett, és a Dobogó városrész mellett döntöttek.
A helyszínt sok bírálat érte. Az akkor még kormánykritikus Magyar Nemzet írta meg 2016 végén, hogy a kinézett, összesen 14,45 hektáros terület nagyobbik része egy Fideszhez közeli vállalkozó érdekeltsége. Tamás Lászlóról van szó, ő maga és lánya, az általuk működtetett közös cég, valamint üzlettársuk volt a tulajdonosa 8,8 hektárt felölelő 4 ingatlannak.
Habár a kormánypárti sajtóban felmerült, hogy esetleg mégis más helyszínt választhatnak, 2017 júliusában Balog Zoltán, az egészségügyet is magában foglaló Emberi Erőforrások minisztériumának akkor regnáló vezetője az ATV-ben jelentette be, hogy megvették az érintett telkeket az addigi tulajdonosoktól. Nem sokkal később kiderült, hogy ez 4,4 milliárd forintba került.
Problémás a megközelíthetőség
A Dél-budai Centrum (DBC) 1,2 millió ember ellátásáért felel majd. A leendő kórház az M1-es és M7-es autópályák kivezető szakasza mellett található, közel van az Egér út, de tömegközlekedéssel már igencsak nehézkesen érhető el. Ennek ellenére Hoffmann Tamás úgy vélekedett a Magyar Hírlapnak adott interjújában, hogy a terület kijelölése szerencsés, „mert eléggé távol lesz a lakóterületektől ahhoz, hogy a működése a mindennapokat ne zavarja”. Még azt is felvetette, hogy a 4-es metrót lehetne meghosszabbítani. Felmerült, hogy az 1-es villamos is kimehetne odáig, de egyelőre az is csak Kelenföldig szállítja az utasokat.
A terv mindenesetre az, hogy az autópálya külön lehajtót kap a kórház felé, megépítik a Galvani hidat, fejlesztik a Kelenföldi pályaudvart és kötöttpályás villamosközlekedés is lesz a kórházhoz.
Egyelőre semmi sincs
A szuperkórháznak saját miniszterelnöki megbízottja is lett, Bedros J. Róbert. Ő a Borsnak beszélt arról, hogy – miután az intézmény elkészült – a gyógyítást XXI. századi technológiával végzik majd az egészségügyi szakápolók és orvosok. Bonyolult informatikai rendszer felügyeli a magkórház működését, de lesz robotsebészeti műtő, sőt robotok is juttatják majd el a gyógyszereket az egyes osztályokra. Közvetlen autópálya-kapcsolat, integrált mentőállomás, és két helikopterleszálló gyorsítja majd a betegutakat – folytatta Bedros, és hozzátette: a dolgozók munkakörülményei is kitűnőek lesznek, hiszen egy nővérszálló, egy hatvanfős óvoda és egy szintén hatvanfős bölcsőde is a dolgozók rendelkezésére áll majd.
Természetesen, ha majd egyszer elkészül. Idén augusztusban az Mfor nézett utána a projektnek, amelynek építésébe még bele sem kezdtek. Bedros J. Róbert januárban néhány hónapon belüli alapkőletételt ígért, ehhez képest pár hete az a látvány fogadta a riportert, hogy sehol egy munkagép, ásóra támaszkodó munkás, műszerekbe leső geodéta, buzgón magyarázó építész vagy tanácstalan arcot vágó politikus.
A 24.hu feltette azt az egyáltalán nem elhanyagolható kérdést, hogy a dübörgő orvos- és szakemberhiány közepette hogyan lehet majd feltölteni humánerőforrással az egyre inkább látványberuházásnak is tűnő kórházat. Bedros J. Róbertnek szerencsére erre is vannak válaszai. Ígéri, az intézmény szakmai bázisát a közelben található Szent Imre Egyetemi Oktatókórház adja majd (Bedros J. Róbert egyébként a Szent Imre Kórház igazgatója is), ahonnan az aktív osztályok költöznek át a Dél-budai Centrumba. A miniszterelnöki biztos azt is állította, hogy sok külföldön dolgozó magyar orvos és egészségügyi dolgozó érdeklődött már az új kórház iránt: tájékoztatást kértek a várható munkakörülményekről és a tervezett osztályok felállításával kapcsolatban is.